Az Árpád-házi királyok idejében a Várhegy, szállás- és védelmi helyként is szolgált, majd IV. Béla uralkodása idején vált a terület nagyobb jelentőségűvé, és végül Mátyás király tette a Várhegyet az uralkodók felségterületévé. A bástyáit és védőműveit a középkorban és a törökök megszállása idején megerősítették, azonban a törökök pusztítása azt tönkre is tette. Az osztrákok idején pedig a barokk művészet új divatjának köszönhetően, a Várnegyedben szinte minden új arculatot kapott, ennek még a Mátyás templom is áldozata lett.
A ma is látható Halászbástya az egykori 'Híradás' toronytól a Jezsuita lépcsőig terjedő bástyaszakasz alapjaira épült, majd a 'Híradás' torony helyére épült fel később a Halászbástya északi főtornya.
A Halászok bástyája elnevezés azon egyszerű oknál fogva született meg, hogy alatta terült el a Halászváros. Hajdan a halászok a portékájukat, a Mátyás templom melletti téren működő Halpiacon értékesítették. Ám ezek a halászok voltak zűrösebb időkben a bástya védői is.

A Halászbástyát az osztrák hadvezetés erődítményként tartotta számon, akkortájban a kisebb felújítások ellenére a háború és a természeti viszontagságok nagy károkat okoztak az építményben. Az osztrákoknak nem volt szándékuk nagyobb felújításba invesztálni, így mire az erődjelleg 1874-ben megszűnt már olyannyira korszerűtlen lett, hogy mindenféle javítási munkálatokról is lemondott a hadügyminisztérium.
Majd megszületett a Mátyás templom helyreállításának a terve, amely a környék városrendezésre is kitért, ennek köszönhetően a Halászbástya felújítása is napirendre került, ezért Schulek Frigyes építész tett igen sok lépést. A Halászbástya újjáépítése 1899-ben kezdődött meg, mely munkálatai több szakaszból álltak, 1901-ben és1902-ben készült el a déli és az északi lépcső. A Halászbástya teljes építkezésével 1905-ben lettek kész, mely október 9-én lett átadva a fővárosnak.

A második világháború során a Halászbástya több helyen is súlyosan megsérült, az ürömben az öröm, hogy addigra már az épületegyüttes Budapest kiemelt nevezetességei körébe tartozott, ezért a felújítása nem tűrt halasztást. Az 1953-ban elkészült felújítási munkákat Bors László építőművész vezetésével folytatták. Aztán 1990 után megkezdődhetett végre a fő probléma megoldása, vagyis a Halászbástya felújítása, ez azonban sajnálatos módon 92-ben leállt. Hogy a károk ne harapóddzanak el jobban, 94-ben az I. kerületi önkormányzat úgy döntött, hogy saját erőből folytatja a felújítást. Ekkor lett felújítva a déli bástya, a Schulek lépcső, a déli lépcső, a Mátyás templom szentélye mögötti támfal, a Szent István szobor körüli díszburkolat valamint a déli lépcső 6 vitéz szobra.
Végül 2003 novemberében adták át a nagyközönségnek a sok tekintetben felújított épületegyüttest, amely még 1987-ben, a Budai Várnegyeddel együtt, a Világörökség része lett.>
Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat 2006 decemberében nyilvános pályázatot írt ki a tulajdonában lévő Budai Vár Halászbástya északi szakaszának felújítással egybekötött hasznosítására

A Magyar Halászbástya Étteremüzemeltető Korlátolt felelősségű Társaságot tulajdonosai 2007- ben alapították azzal a céllal, hogy a Liget Terasz Kft jogutódjaként egy egyedülálló kezdeményezés folytán a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzattal karöltve megvalósítsa a Halászbástya Északi Szakasz - Híradás torony épületegyüttes felújítását és abban első osztályú vendéglátó egységet alakítson ki.
Az elhúzódó engedélyezési eljárás és a különleges műemléki környezetben történő megvalósítás nehézségei miatt a beruházást 2010 augusztusára sikerült csak befejezni. A fáradságos munka, a jelentős anyagi ráfordítás meghozta gyümölcsét. 2010. szeptember 23-án egy a Schulek Frigyes által tervezett, gyönyörűen felújított, több mint 1800 négyzetméteres, egyedülálló adottságokkal rendelkező, a modern kor és a csúcsgasztronómia elvárásainak mindenben megfelelő technológiával felszerelt Éttermet adhattunk át a nagyközönségnek hivatalos megnyitó keretein belül.